A lótusz nagyon fontos növény Délkelet-Ázsiában. Nem összetévesztendő a tündérrózsával (vízililiom). Amíg a tündérrózsa levele és virága ráfekszik a vízre, a lótusz magasan kiemelkedik, akár embermagasságra is a vízfelszín fölé. Mivel fontos haszonnövény, lótuszfarmokon termesztik óriási mennyiségben.
Minden részét hasznosítják: a virága csodaszép dekoráció és templomba viszik a szentélyekbe. A szirmokat gyakran lehet látni, hogy szépen meghajtogatják. Ezen kívül szárítva teafűhöz keverve finom aromás lótusz teát készítenek belőle.
A szára friss és ropogós köret, mint nálunk a spárga. A levelét csomagoláshoz vagy alátétnek használják. Gyakran éttermekben a párolt rizst lótuszlevélbe csomagolva tálalják fel.
A zöld tölcsérforma pedig a termése. A nyugati világban főleg a virágkötők ismerik, barna szárított formában. Itt viszont frissen árulják, nemzeti csemege, mondhatni a helyi szotyi. A termést megtörve kifejthetők a magok, amit megpucolva esznek. Nagyon finom, olyan az íze, mint a zsenge borsó.
